Kozmetikumok az autóban – Te mit tartasz a kocsidban?

Nemrég vettem magamnak egy autót. Úgy éreztem, hogy itt az ideje végre ebbe is belefektetni. Meguntam már, hogy mindig alkalmazkodnom kell, amikor például nyaralni mennék. Meg kell nézni, hogy mivel tudunk odajutni, mikor megy a busz vagy vonat, és sokszor sokkal drágábban jön így ki egy utazás, mintha saját autóval mennénk. Ráadásul a városban való közlekedésemet is sokszor megkönnyítette volna, ha van egy saját autóm. Nem mondom, hogy minden alkalommal autóval hamarabb odaérnék valahova, mint tömegközlekedéssel, de sokszor tény, hogy jól jött volna egy autó. Vagy, amikor nagybevásárlásra mentem, akkor is nagyon jól jött volna egy kocsi, hogy a több kilós szatyrokat ne a fél városon keresztül kelljen cipelnem.

Ehhez hasonló szituációk után döntöttem úgy, hogy muszáj egy autót vennem, ezzel megkönnyítve a saját életemet. Apukámmal mentem autót venni, mert ő sokkal jobban ért hozzá. Nekem már évek óta van jogosítványom, azonban nem vezettem minden nap, hiszen nem kérhettem el tőle állandóan az autóját. Megbeszéltük, hogy körülbelül mennyit akarok rászánni, van-e valamilyen kívánságom az autóval kapcsolatban, utána pedig elmentünk autót venni. Ami egész gyorsan ment. Én azt hittem, hogy még napokig autó után fogok járkálni, mert semmi nem fog tetszeni, vagy éppen a pénztárcámnak megfelelőt nem fogunk találni. Azonban nem így lett, aminek örültem, mert nem akartam ezzel tölteni csomó időt.

Nagyjából 5 hónapja lehet nálam az autó, és szerencsére minden rendben van vele, azonban el kell vinnem szervizbe a szokásos rutin szervizelésre. Pont sikerült úgy megbeszélnem az autószerelővel, hogy hétvégén nézze át az autómat, mert akkor nekem sincs annyira szükségem rá, ő meg pont akkor ért volna erre rá, szóval így mindenkinek teljesen megfelelt ez így. Gondoltam, hogy előtte kitakarítom belül az autót, hogy mégse olyan nagyon csúnyán és koszosan vigyem oda neki, azonban erre nem volt időm előtte. Rengeteg a munkám nekem is, van, hogy estig az irodában vagyok, így esélytelen volt, hogy még arra is szánjak időt, hogy az autót kitakarítsam.

Péntek este elvittem neki a műhelyhez az autót, és vasárnap délelőtt mentem érte. Nem volt szerencsére semmi gond vele, egy-két dolgot beállított rajta még, de ezen kívül semmi említésre méltó nem volt a kocsival. Azonban, amikor érte mentem és beültem, feltűnt, hogy rend van a kocsiban. Nem találtam néhány dolgomat az autóban, például a kozmetikumok valahol máshol lehettek, mert nem ott voltak, ahol én hagytam őket. Megkérdeztem, hogy esetleg eltette-e őket valahova, amire a válasz egy egyértelmű igen volt, de a pontos választ nem tudtam meg. Aztán az autószerelő jót mosolygott rajtam és végül elárulta, hogy a kesztyűtartóba tette őket, mert a műszerfallal is volt dolga, és nem akarta, hogy tönkretegye őket. Kedves gesztus volt tőle, igazán értékeltem, mert nem öt forintos sarki bolti kozmetikumokról van szó, és nem örültem volna neki, ha tönkremennek.

Igen, ilyenkor mindenki kérdezi, hogy egy egész szalont tárolok az autóban? Nem, csupán vannak dolgok, amikre az autóban is szükségem lehet és jó, ha kéznél vannak. Például kézrém, vagy rúzs, és más egyéb női kozmetikum. Mi a baj ezzel? Szerintem semmi, csupán adunk magunkra akkor is, amikor úton vagyunk. Amúgy is már manapság annyi mindent láttam, amit az emberek az autójukban tárolnak, hogy már semmin nem lepődök meg. A kozmetikumokkal az autóban pedig szerintem semmi gond nincsen. A nők autói tele vannak sminkekkel. De én sosem sminkelem magam az autóban, én ennél azért okosabbnak tartom magam.

Apukám autójában például mindig van legalább három üveg ásványvíz arra az esetre, ha dugóba kerülne, vagy eltévedne vagy jönne a világvége – ahogy ő szokta mondani. Végül is, sosem lehet tudni, mit hoz a másnap. Persze azt nem mondom, hogy az ásványvíz is olyan nagyon fura dolog lenne az autóban, csupán azt mondom, hogy mindenkinek megvan az a kis valami a saját kocsijában, amit mindig ott tart. Ilyenek nekem a kozmetikumok. Bár, most, hogy belegondolok, egy üveg ásványvíz nálam is mindig van…