Tartós bérlet esetén nincs szerviz költség

Egy alkalommal volt kollégámmal kaptunk egy belföldi kiküldetést, melyért péntek délután az ország másik felébe kellett leutaznunk. Normális ember hátra hőkölt volna ennek hallatán, mert hogy ugye a péntek délután legyen már szabad minden embernek, aki egész héten gürcöl, nem kevés túlórát ráhúzva  az amúgy sem mindig kizárólag negyven órás munkahétre. De mi nem háborogtunk, mert a kollégával olyan baráti szinten voltunk, ami kevés esetben mondható el munkahelyi kapcsolatok tekintetében. Nem is igazán kollégáknak tekintettük egymást, hanem jó barátoknak, akik együtt dolgoznak, ezáltal inkább bajtársi volt a cégen belül a kapcsolatunk, a cégen kívül pedig testvéri vagy baráti, kinek, hogy tetszik.

tartós bérletNekivágtunk hát a hosszú útnak, természetesen egy cégautóval. A hazafele útra én már vettem magamnak egy üveg bort, Petinek pedig bekészítettem egy halom sört, hogy ha haza értünk és végre leteszi a kocsit, neki is jusson valami a péntek esti mulatságokból. Lefele rendben meg is érkeztünk a helyszínre, mindössze egy fél órát vett igénybe a helyszíni ügyintézés, utána pedig elugrottunk egy helyi étterembe vacsorázni valami, mert már olyan éhesek voltunk, hogy majd kilyukadt a gyomrunk. Valószínűleg Petinél ez okozta azt a pillanatnyi elmezavart is, aminek következtében parkolás közben figyelmen kívül hagyta a mögülünk érkező kocsit, ami ennek hatására belénk rohant. Szerencsére személyi sérülés nem történt, de sem a mi autónk, sem a másik kocsi nem úszta meg sérülések nélkül. Szerencsénkre a másik autó csak kisebb karcolásokat szerzett, de a céges kocsink elég rossz bőrben volt. Elrendeztük némi készpénzzel, a másik sofőrrel a dolgot, viszont mi egy kicsit kétségbeestünk, hogy most mi lesz így szegény Petivel. A cégünknek nem saját tulajdonú személygépkocsii voltak, hanem egy flottakezelő cégtől tartós bérlettel kölcsönöztük azokat. Ilyen esetekben tehát, amikor egy kolléga a saját hibájából történt a baleset, igaz, hogy a tartós bérleti szerződés keretében ingyenesen vállalják a kocsi szervizelését, de a cégünknél olyan bonyolult ennek lepapírozása, valamint a vezetőség nem ritkán úgy dönt ezek után, hogy a balesetet okozó sofőr többé nem igényelheti a cégautót semmilyen kiküldetésre. Ez pedig nagyon nem lett volna jó senkinek, így Peti úgy döntött, hogy ezt most gyorsan elsumákoljuk, és keresünk egy szervizt, ahol kijavítják s.o.s a problémás területeket. Mivel már elég késő volt, így csak össze-vissza bolyongtunk, és nem sikerült nyitva tartó szervizt találnunk. Ekkor jutott eszembe az a mentő ötlet, hogy hát öcsémék végül is a legjobb haverjaival autókat szoktak bütykölni, vigyük arra a kocsit, ránéznek, aztán maximum ajánlanak mást, aki könnyebben, vagy jobban meg tudná oldani.

Végül nem is ettünk semmit, annyira eltelített minket az izgalom. Gyorsan felhívtam öcsémet, aki rábólintott a helyzetre és csak annyit kért, ha már ilyen hosszú éjszakát szerveztem nekik, akkor vegyünk pár sört a műhelybe menet. Viszonylag gyorsan meg is érkeztünk, ami aztán később újra egy kis problémát jelentett, mert hetekig azon aggódtunk, hogy vajon kap-e a cég gyorshajtásról csekket. Az nem is volt tiszta, hogy a tartós bérleti szerződés értelmében ezek a sekkek hova érkeznek, mert előtte még nem találkoztam hasonló esettel. Tehát akkor sem nyugodhattunk meg teljesen, amikor öcsémék felnevettek, hogy ez csak egy apró kis probléma.

Nagyon ügyesek voltak a srácok, nagyon gyorsan kijavították és szép is lett a végeredmény, valamint pénztára barát megoldásnak bizonyult, így hát mindenki boldogan zárta azt az estét. Néha kellenek ezek az izgalmak biztosan, de kezdek értetlenül állni a dolgok előtt, hogy miért mindig nekem kell ilyen kalamajkába keverednem, ráadásul úgy, hogy legtöbbször nem is én vagyok a hibás. Ti ezt értitek?